Az indulás:
Utazás időpontja: 2022 február 12. szombat
Utazás járműve: Autóbusz (48 fős)
Útvonal: Budapest – Hatvan – Salgótarján – Somoskőújfalu – Fülek – Losonc – Zólyom – Besztercebánya – Zólyombrézó – Csertovicai-hágó – Hybbe – Ótátrafüred – Csorba-tó – Poprád – Dobsina – Rozsnyó – Rimaszombat – Fülek – Salgótarján – Hatvan – Budapest
Megtett távolság: 711 km
Reggel a csoport találkozója a BOK sportcsarnok előtt volt, mivel a különjáratos buszok itt parkolhatnak jelenleg Budapesten, illetve itt van a személyautóknak is parkolási lehetőség, hétvégén díjfizetés nélkül.
Már az indulásnál kiderült (reggel 5 órakor), hogy nagyon kellemes kis csapat gyűlt össze, hiszen humoros, kedves emberek lettek az utitársaink. Az utazást a miskolci székhelyű Adria Holiday utazási iroda szervezte, saját buszparkjának köszönhetően a flottájuk egyik buszával, ami kényelmes és modern volt.
Hatvan irányába utazva már kissé túlfűtötté vált a „hangulat”, ugyanis a gépkocsivezető kollégák vigyáztak, hogy senki se fázzon – úgy alámelegítettek az utastérnek, hogy néhány kilométer megtétele után máris lázas vetkőzésbe kezdtek utasaink. 😊
Hatvan kilométer után Hatvanba érkeztünk (mily’ meglepő, de éppen ezért hiszik azt sokan, hogy erről a távról kapta a település a nevét. A valóságban inkább a besenyő és magyar részlakosságáról kapta a nevét, a besenyő-török eredetű chatman szóból.
Itt a Tesco parkolójában találkoztunk további utastársainkkal, akik itt csatlakoztak. A parkoló tökéletesen alkalmas a vidékről érkező utasoknak, hiszen ők díjmentesen le tudnak parkolni, a busz pedig zavartalanul be tud hajtani és felvenni az utasokat.
Ezt követően északi irányba a 21-es főúton buszoztunk tovább a nógrádi megyeszékhely, Salgótarján felé. Már világosodott mire odaértünk, fél hétkor. Itt egy nagyobb csapat csatlakozott hozzánk, akik már gyakorlott, sokat utazó csoport volt.
Útvonalunk mentén egy pillanatra láthatóvá vált Salgó vára is, mely a török ellenes védvonal egy fontos végvára volt, ám hadászati jelentőségének csökkenése után szintén a pusztulás sorsa várt rá. Manapság a „vármentő” programnak köszönhetően ismét fontossággal bír, igaz, ma már az egyre gyarapodó turisták miatt.
Salgó vára – szerző: szállás.hu
Csakúgy, mint a határmezsgyén húzódó Somoskő-vára, melynek helyzetét tovább bonyolította a történelem. A trianoni békeszerződés értelmében éppen a hegytetőn jelölték ki a csehszlovák-magyar határt, ezért a vár a csehszlovák oldalra került. Nagyon sokáig nem lehetett ezért a magyar oldalról megközelíteni.
Az 1990-es években bekövetkezett politikai változásoknak köszönhetően és az Európai Uniós légiesedett határoknak köszönhetően ma már egy, mindkét országból, jól megközelíthető romvárrá vált. A regionális fejlesztéseknek köszönhetően ez a vár is megújult.
Somoskő vára – szerző: wikipedia
Átkelés Szlovákiába
A határátlépés Szlovákiába akadálymentes. A busznak viszont kötelező az útdíj leróvó rendszer eszközének megvétele. Sajnos a határon igencsak lassan sikerült a kiadáshoz szükséges papírokat kiadni az ügyitézőnek. A gond abból adódott, hogy a határállomás melletti benzinkút még nem nyitott ki és az utasok már nagyon vágytak egy toaletthelységre. Így végre a 40 perces „ügyintézést” követően indultunk tovább a Felvidék felfedezésére.
A biológiai kényszer hatására a közeli Losonc melletti benzinkúton (Slovnaft) tartottunk pihenőt. Ez a benzinkút a Rimaszombat-i elágazás után néhány száz méterre található a Zólyómba vezető út mentén. Felújított benzinkút, így több helységes wc állt rendelkezésre (2 női, 2 férfi) és a kávézást, frissítést is meg lehetett oldani. A parkolás busszal kicsit körülményes, főleg akkor, ha minden személyautó parkoló foglalt.
Megkönnyebülve és feltöltődve indultunk tovább Zólyom irányába. Az Osztroski-Vepor hegységen áthaladva, a mélyen bevágódó Jávor-hegy aljában csörgedező Kriványpatakot követi az országút, melyet hamarosan az autópálya (R2) egészít ki.
A Kriványi-hágón áthaladva már az új autópályára csatlakozunk. Néhány perc után máris feltűnik bal oldalon a nevezetes Balassák által épített vár: Végles.
Végles vára régen és most Forrás: Wikipédia
A kastély a 14. századból származik, a zólyomi úton található kis szorosnál, a Szalatna folyásánál. A 16. században a kastély fontos szerepel töltött be védelmi szempontból is Közép-Szlovákia területén. A török hadak a várat ostromolták, de meghódítaniuk nem sikerült.
A törökök megfékezése után a várat a 18. században átépítették. A kastélyt modernizálták, inkább a kényelmet helyezve előtérbe. A 19. század végén a romantika jegyében újították fel. A második világháború ideje alatt a kastély számos sérülés érte, továbbá tűzvész is pusztította. Az elhagyatott vár egészen 2007-ig karbantartás nélkül maradt, amikor a Műemléki Hivatal felügyelete alatt kezdetét vette a vár felújítása.
Az építkezés egészen 2013-ig tartott, amikor már az erődítmény, a bástya és a teljes építmény renoválása befejeződött.
Napjainkban a kastély területén a Grand Víglas négycsillagos szálloda üzemel, de természetesen a kastély első udvara elérhető a látogatók számára is. A bejáratnál cukrászdák, kávézók várják a vendégeket. A kastélyban naponta többször is indul tárlatvezetés.
Tovább suhantunk Zólyomon át
A lovagvár tövében autózva, a főtér mellet haladtunk át, a hajdani vármegyei székhelyen, ma már egyetemváros szívében.
Ebben a várban született Balassi Bálint katonaköltőnk.
A Garam folyó völgyébe kanyarodva Besztercebánya városa felé buszoztunk az autópályán.
Besztercebánya a rézbányászatáról híres, egykori Felső-Magyarország-i Alsó-bányaváros. Alapítói a bányászatban jeleskedő, akkoriban igen fejlett vallonok voltak, akiket még III. Béla telepített le. Várossá IV. Béla idejében vált, mely később igen büszke bányavárossá, majd vármegyei székhellyé nőtte ki magát. „Ringbürgerei” féltékenyen őrizték elsőségüket a polgárok között, kiszorítva mindenkit, a városközpontból, aki nem közülük való patricius volt.
Megmaradt műemlékei visszaröpítenek az időben, amikor még ez a város egy igazi kincsesbánya volt, de jól megőrzött régi épületei ma a hajdani pompáját tükrözik.
Bizony itt választották magyar királlyá Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet a felsőmagyarországi rendek, semmibe véve Habsburg Ferdinánd trónköveteléseit. Nemesei, polgárai ezután is kiálltak a város szabadságáért.
Orsó alakú főtere egy nyitott történelemkönyv. Csupán egy értő mesélő kell hozzá, hogy történetei megelevenedjenek!
Átutazóban is csodás látvány a pályáról a tucatnyi látható műemléke.
Besztercebánya: IV Béla király tér (ma Szlovák Nemzeti Felkelés tere) Forrás: Wikipédia
Alig pár kilométer megtétele után az Alacson-Tátra déli leejtőin fekszik Zólyomlipcse vára. Királyi, majd püspöki rezidenciává alakították a 19. században.
Néhány perc múlva elértük a vaskohászat egykori fellegvárának számító Koháry-Coburg birtokot Zólyombrézót. A híres vaskohó hosszan terül el a Garam szűk völgyében. Érdekesség, hogy a 20. század fordulóján itt létesített először szociális lakásokat a munkásoknak és adott nyugdíjat az akkori gyárigazgató! Ez úttörő lépés volt akkoriban!
Itt elhagytuk a Garam völgyét és a Sebes-patak völgyében kapaszkodtunk fel a hajdani vashámorok mentén a Csertovicai-hágóra. Az út mellett alig néhány méterre fedezték fel az 1980-as években a Sebeséri cseppkőbarlangot. Ebből a völgyből ágazik el a Chopokra vezető út is, mely az Alacsony-Tátra legmagasabb bérceihez vezet.
A Csertovicai hágóra egy szép szerpentiút vezet fel. A hágó tetején sípályákhoz kanyargó hegyi utak kusza hálózata található. Az utazásunk legmagasabb pontját itt értük el: 1238 m.
Királyboca, majd Szentivánboca települések igazi gyöngyszemek! Részben a fekvése, részben a hagyományos faházas építkezése teszi azzá! Mindkét település a Szentiványi család tulajdona volt. Vashámorai jövedelmét a 18. századig ez a család élvezhette.
Szerpentines utakon haladunk tovább
Innen a szerpentines út levezetett bennünket a Liptói- medencébe. Királylehotánál egyesül a Fekete-, a Fehér-Vággal és ettől kezdve a komáromi torkolatig Vág folyóként ismeretes.
Hybbe település híres arról, hogy a hagyomány szerint itt temették el a katolikus templomban Balassi Bálintot. Ám földi maradványait ma már nem találjuk a templom falában feltételezett sírfülkében. A településről származtak a legtöbben akik kubikusmunkákat végeztek a magyar Országház építésekor.
Kiérve a Vág széles völgyébe már nem csak a Liptói-havasok fehér hegyei, hanem a Magas-Tátra fenséges hegyláncai is gyönyörködtettek bennünket.
A Tátra „fővárosa” Ótátrafüred. A klimatikus gyógyhely már a 19. század folyamán ismertté vált. Amint megalakult az EMKE (Első Magyar Kárpát Egyesület) azonnal ismertté tették a Tátra oldalában megbújó kis településeket, melyek ettől kezdve váltak híressé.
A település- túl azon, hogy értékes alpesi jellegű épített öröksége van – a Magas-Tátra város központjává vált. Innen építették ki a Tarajkára vezető siklót. Első útja 1908-ban volt. Azóta csak az átépítések és karbantartások idejére állt le. Ez a modern jármű segített bennünket a felkapaszkodásban.
A jégvilág kapujában
A Tarajka végállomáson már tömeg fogadott, hiszen rengeteg embert vonzott a „jégvilág” és remek kiránduló idő is volt.
A „Jégvilágot” minden évben egy hűtött borokban állítják ki, hogy kiegyenlített maradjon a hideg. A jégszobrokat neves művészek készítik, akik a világ minden pontjáról jelentkeznek, hogy a nézők elé tárják műveiket.
Az idei évben (2021/2022) a spanyolországi Santiago Di Compostellaban található Szent Jakab katedrális külső másolatát készítették el.
A lenyűgöző alkotás még mélyebb benyomást tett mindenkire, amikor különböző színekben világították meg.
A Tarajka nyerge - Újra a szabadban
A dermesztő hidegből előbújva már a napsütéses panoráma várt bennünket. A Tarajka nyergéből kiváló kilátás nyílik a Nagy-Tarpataki völgyre. A Biliko-menedékház csak egy kis séta a nyeregből
A havas gyalogösvény még kényelmesebbé teszi a sétát a Tarpataki-vízesésekhez. Vastag hó borítja a hatalmas sziklákat. Nagy a jövés-menés. A jó idő rengeteg embert csábított a völgybe. A kitaposott ösvényen könnyen lehet haladni, de ehhez azért nem árt túrabakancsot húzni!
Téli tájban a nesz alig hallható. Így a tavasztól őszig dübörgő zuhatag most alig hallható. Sőt! Nem is látható!
Vastag hótakarót húzott magára, mint aki nem szeretné, ha háborgatnák téli álmában.
Irány a Csorba-tó
Jó kiadós séta, mely elvezet a vízesésekhez és vissza a Tarajkára.
A túra után jól esett mindenkinek egy kis meleg ital vagy étel. Ehhez még a leereszkedés előtt mindenki hozzájuthatott a nyeregben található étteremben.
A mai napra még várt ránk egy kis kirándulás. A Magas-Tátra másik nevezetességéhez buszoztunk a Csorba-tóhoz. A gyönyörű napsütéses időben az 1346 m magasan elterülő tengerszem és környezete a legszebb tátrai panorámák egyike.
A múlt század elején épült, mára történelmi hűségben megújult szállodák mellet sétálva a Vág folyó völgyét, a Poprádi-medencét és a fenséges Alacsony-Tátrát lehet megcsodálni. A Grand Hotel Kempinsky mellett befordulva a tengerszem tárul elénk, pont ott, ahol a gleccser vájta medence szinte „lecsorbul”. Fantasztikus látvány a hegyek karéjában fekvő tó és környéke. Az említett szálloda ezt kihasználva hatalmas üvegablakokkal látta el a wellnesz részlegét, így a fürdőruhás vendégek elképesztően szép, havas panorámában gyönyörködhetnek, miközben élvezik a fürdő melegét! Dolce vita!
A tóparton faszobor képében jelent meg a tó szelleme, aki köszöntötte a vendégeket.
A jégvilág itt sem ért véget, és a mostanában oly divatossá vált hollywoodi felirat itt is megjelent, igaz itt jégből alkották meg az ügyes „vízfaragók”. Látványos és beleillik a hely festői látványába is!
Télen hamar lebukik a nap a hegyek között. Ám még arra maradt ideje, hogy bekandikálva a tóra még egyszer megmutassa merre is csorbult le a Csorba-tó!
Tavasszal visszajövünk, de addig is...
Mi is búcsúztunk hát a Tátrától. Viszonzásul felejthetetlen látvánnyal ajándékozott meg bennünket… visszavár. És amint lehet vissza is térünk tavasszal, nyáron, ősszel és ismét télen…is!
